cmt
Mi a CMT?
A CMT a Charcot-Marie-Tooth rövidítése. Az elnevezés annak a 3 orvosnak a vezetéknevéből származik, akik 1886-ban írták le először a CMT-t. Jean-Martin Charcot, Pierre Marie és Howard Tooth.
A perifériás idegek (a gerincvelőből a végtagok izomzatáig futnak) az agyból érkező parancsoknak a vázizmokhoz való továbbításáért felelősek, valamint a perifériás információknak az agyba történő transzportjáért. Ezen idegek károsodása miatt a CMT-ben szenvedő emberek azt tapasztalhatják, hogy izmaik az évek során fokozatosan meggyengülnek, különösen végtagokban.
A CMT
- az izomzatot irányító perifériás idegrendszer működési zavara, a mozgató- és érző idegeket érintő megbetegedés.
- A leggyakoribb örökletes perifériás neuropátia, mely mindkét nemnél, és minden etnikai csoportnál megtalálható.
- Általában lassan kibontakozó betegség, egyénenként teljesen eltérő tünetekkel.
- Habár tipikusan a szülőktől öröklött, előfordulhat új és spontán mutáció eredményeképpen is. Ezek az ún. “de novo” mutációk, azaz a szülőkben nem fordul elő a mutáció, mert újonnan alakult ki a genetikai hiba.
- Az idegek axonjában (idegrostjában) vagy az axon körüli velőshüvelyben (mielin) előforduló rendellenességek miatt a CMT-ben szenvedő egyének idegsejtjei nem képesek az elektromos jelek megfelelő továbbítására.
- Jelenleg nem gyógyítható, jelentősen korlátozhat néhány érintettet a mozgásban, a betegek kis százaléka kerekesszékbe kerül.
- A betegség tünete az izomgyengeség, izomsorvadás, valamint a funkció és érzékelés elvesztése a végtagokban. A betegség jelei általában először az alsóvégtag törzstől távolabbi részén, majd később a felsővégtagban is jelentkezhetnek.
- Az érintettek hosszú évekig aktívak maradhatnak és átlagos élettartamot érhetnek el. A legsúlyosabb esetekben, ha a betegség a légzőizmokat is érinti a légzési nehézségek miatt halált is okozhat a betegség.
- Jelenleg több mint 3 millió embert érint világszerte, Magyarországon 4000 beteget tartanak számon.
Mik a tünetei?
Az első jelei a lábujjhegyen járás, vagy egyéb lábfej gyengeségre utaló tünet, gyakori ügyetlen mozgás, bokaficamok és égető tűszúrásszerű érzés a lábfejekben és a kezekben.
A lábfej ortopédiai elváltozásai, deformációk, úgy, mint magas lábboltozat és kalapácsujj gyakoriak, de sokaknak lesz lúdtalpa.
Gólyaláb alkat (megtartott combizomzat mellett nagyon vékony alszárak), a lábfej lógása miatt járás közben az alsóvégtag magasra emelése, a láb izmok gyengesége, sorvadása illetve az érzőidegek károsodása miatt egyensúlyi – és járásbeli problémák.
Nehézséget okoz olyan manuális feladatok elvégzése, mint az írás, cipzár fel- és lehúzása, gombolkozás, ásványvizes palack kinyitása, melyek gyakori velejárói a kézfejekben történő izom gyengeségnek.
Érzékelési zavar, a tapintás érzés csökkenése, a hideg és meleg közötti különbségtétel képességének elvesztése, mozgás és térérzet csökkenése. Továbbá többeknél fellép neuropátiás, izom és ízületi fájdalom.
Jellemző a hűvös, hideg és meleg hőmérsékletek tűrésének nehézsége. Sok embernél jelentkezik krónikus hideg végtag (kezek és lábfejek).
További tünetek lehetnek: deformált ujjak, izomgörcs, remegés, térd és csípő problémák, görcsök, hüvelykujj izomsorvadás (a mutató és a hüvelykujj közötti izom gyengülése), a kézizomzat gyengülése, krónikus fáradtság, alvászavar, légzési nehézségek, nyelés nehézség, csökkent reflexek vagy azok teljes hiánya, gyenge keringés, gerincferdülés, lordózis, kyphosis (a gerincoszlop S-alakú görbülete) és halláskárosodás. Időnként az érzőidegek érintettsége miatt fonákérzet (valami olyat érzünk, ami nincs is ott), zsibbadás is jelentkezhet.
A CMT pszichológiai hatása kétségbeejtő lehet, vezethet ingerlékenységhez, depresszióhoz, szorongáshoz, elszigeteltséghez, kedvtelenséghez, súlygyarapodáshoz vagy csökkenéshez és olyan érzelmek megéléséhez, mint reménytelenség, értéktelenség és bűntudat.
Diagnózis
A CMT diagnózisát nem könnyű felállítani. A diagnózis a klinikai tüneteken, családi kórtörténeten és diagnosztikai vizsgálatokon alapul. A neurológus a fizikális vizsgálat során megvizsgálja az izomzatot, észleli annak csökkenését, a végtagok és a gerinc deformitását, az izomgyengeséget és az érzészavart. Az első legfontosabb diagnosztikai lépés az idegek vezetési sebességének mérése ENG (elektroneurográfia), amelynek során megmérik, hogy az impulzusok milyen gyorsan áramlanak az idegekben, valamint az elektromiogram (EMG), amely az izomsejtek elektromos aktivitását rögzíti. Ezekkel a vizsgálatokkal elkülöníthető, hogy az axonok vagy a mielinhüvely károsodása okozza-e a betegséget, illetve azt, hogy csak a motoros rostok érintettek-e, vagy a szensorosak is. Ez az információ nagyon fontos ahhoz, hogy a CMT altípusát a genetikai vizsgálattal azonosítani tudjuk.
Stratégia: Először a gyakori örökletes neuropátiákat keresik, attól függően, hogy axonális vagy demyelinizációs típusba tartoznak. Ha a ritkább típusba tartoznak, akkor egy újgenerációs szekvenálásnak köszönhetően nagy paneleket ellenőriznek, ahol a gyakori örökletes neuropátiákat okozó gének vizsgálata egyszerre történik, illetve van lehetőség teljes géntérkép vizsgálatára (teljes exom szekvenálás) ekkor párhuzamosan 22 ezer gént elemeznek. Ekkor találhatják meg hol van a hiba, és keresik az összefüggést a talált génhiba és a fellépő tünetek között.
Van-e gyógymód?
Annak ellenére, hogy ma még nincs gyógyszeres oki kezelése a CMT-nek, egyes tüneteket tudunk orvosolni, az ergoterápia és a rendszeres, nem megterhelő mozgás segíthet az izomerő, az izmok állóképességének és rugalmasságának fenntartásában. Azokban az esetekben, amikor a súlyos gyengeség miatt az aktív mozgás már nem kivitelezhető, vagy nagyon megterhelő az idegek vagy izmok stimulálása is egy opció. Mechanikus támasztások, mint pl. lábfejemelők (peroneus emelő) és ortézisek, egyedileg gyártott cipők javíthatják a testtartást és egyensúlyt, a deformált láb tartását. Amennyiben orvosilag alátámasztott, ortopédia műtét korrigálhatja a deformitást és segítheti fenntartani a mobilitást és rendeltetésszerű funkciót.
Vannak-e gyógyszerek melyektől tartózkodniuk kell a CMT-vel élőknek?
IGEN! Néhány orvosság kifejezetten káros hatású a CMT betegeknek.
Vincristine veszélyes és elkerülendő a CMT-vel élőknek. Csakúgy a taxol tartalmúak magas kockázattal bírnak a CMT betegekre nézve. A lehetséges neurotoxikus gyógyszerek teljes listáját itt találhatják.
Kiváltó okok
A CMT betegséget autoszomális domináns, autoszomális recesszív vagy X-hez kötött módon lehet örökölni.
A genetikai betegségeket az anyától és az apától kapott kromoszómákon található gének hibái eredményezik. A genetikai betegségek öröklődhetnek autoszomális domináns, recesszív vagy X kromoszómához kötötten.
Recesszív genetikai rendellenesség akkor következik be, amikor az egyén mindkét szülőtől az adott gén egy-egy rendellenes változatát örökli. Abban az esetben, ha egy normális és egy betegséget hordozó gén öröklődik, az utód csak hordozója lesz a betegségnek, tüneteket nem fog tapasztalni. A két rendellenes gént hordozó szülő esetében minden terhességnél 25% a kockázata annak, hogy genetikai betegségben szenvedő gyermek születik, és 50% annak, hogy a szülőkhöz hasonlóan a gyermek is hordozó lesz. Terhességenként 25% esély van arra, hogy a gyermek mindkét szülőtől normális géneket örököl és az adott tulajdonságot tekintve genetikailag egészséges lesz. A kockázat mértéke nők és férfiak esetében megegyezik.
Domináns genetikai rendellenesség esetében a betegség megjelenéséhez elegendő egyetlen rendellenes gén jelenléte. A rendellenes gén öröklődhet valamelyik szülőtől, de létrejöhet egy, az érintett személyben bekövetkező új mutáció (génváltozás) eredményeként is. A születendő gyermek nemére való tekintet nélkül 50% annak a kockázata, hogy az érintett szülő tovább örökíti a hibás gént.
Az X-kromoszómához kötött genetikai rendellenességeket egy, az X-kromoszómán megjelenő rendellenes gén okozza. A rendellenes génnel rendelkező páciensek esetén a férfiak minden esetben rendelkeznek klinikai tünetekkel, a nők esetében, akik csak hordozónak minősülnek a tünetek vagy nem jelentkeznek, vagy sokkal enyhébbek.
CMT típusai
A CMT örökletes neuropátiának több különböző altípusa van:
CMT1, CMT2, CMT3, CMT4 és CMTX.
E típusok közül a CMT1 a leggyakoribb forma, a betegségben az idegek vezetési sebessége lassul, demileinizációs típus és az öröklődésmenet autoszomális domináns. Ez a típus sokkal gyakoribb, mint a CMT2. A CMT1-et, tehát olyan rendellenes gének okozzák, amelyek a mielin szerkezetében és funkciójában játszanak szerepet.
A CMT1 típust további alkategóriákra lehet osztani, amelyek a következők: CMT1A, CMT1B, CMT1C, CMT1D, CMT1E, CMT1F és CMT1X. Ezeket különböző speciális génrendellenességek okozzák. A CMT1A-t a PMP22 gén megkettőződése okozza. A CMT1A a leggyakoribb típus a CMT1-esek közül.
A CMT2-ben az idegek vezetési sebessége normális, vagy a normálisnál kicsit lassabb és az axonok károsodása jellemzi a kórképet. Az öröklődésmenet gyakran autoszomális domináns. A CMT2-t, tehát olyan gének hibái okozzák, amelyek az axonok szerkezetében és funkciójában játszanak szerepet.
A CMT2 típust a hibás gének alapján további, CMT2A-tól CMT2Z-ig jelölt altípusokra osztják. A CMT2A a leggyakoribb típus, oka az MFN2 gén rendellenessége.
A CMT3 (más néven Dejerine–Sottas betegség) már nem megfelelő genetikai megnevezés, mert az ebben a kórban szenvedő egyéneknél találtak olyan génmutációt, ahol az egyik gén a CMT1A, CMT1B, CMT1D vagy CMT4 típusok kialakulásáért is felelős.
A CMT4 autoszomális recesszív módon alakul ki. Több alkategóriája van: CMT4A, CMT4B1, CMT4B2, CMT4C, CMT4D, CMT4E, CMT4F, CMT4J. A CMTX a betegség X-hez kötött domináns formája.
Lektorálta: Prof. Dr. Molnár Mária Judit
