segédeszközök
Mozgást és állást segítő eszközök
A CMT leírásaiban bemutatásra került, hogy ennél a betegségnél a motoros és szenzoros területek érintettek. A különböző érzékelési zavarok és a funkcióvesztés megsegítését, támogatását az ergoterapueta tudja specifikusan segíteni (hivatkozás: ergoterápia). Sok esetben szükség van különböző un. orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök használatára, melyek „a mozgás szervrendszerének valamely elveszett vagy károsodott funkciójának pótlására, támogatására, a kóros vagy fájdalmas mozgások kiiktatására, valamely meglévő deformitás korrekciójára” használhatóak. (Mező Róbert).
A megfelelő pozícionálást, a kontraktúrák megelőzését és további romlás szükségességét az un. ortézisek segítik. Ortézisnek nevezünk minden olyan eszközt, amely a mozgásért felelős szervrendszeres kezelés, rehabilitációjára szolgál, pl. ortopéd cipők, végtagrögzítők, fűzők. Megkülönböztetünk kivitelezésük szerint merev rögzítőket (síneket), mozgást részben vagy időlegesen engedélyező ízületeket, illetve dinamikus ortéziseket.
CMT esetén először az alsó végtagban jelentkeznek a különböző deformitások. Az alsó végtag esetében az alapján különböztetjük meg az ortéziseket, hogy mely ízületek rögzítését segíti, illetve milyen típusú krónikus lábtartásoknál segít (pl. dongaláb, peroneus-emelők stb.).
Bővebb info a csoportosításokról, és az ortézisek elérhetőségéről:
Az AFO-k lényege, hogy stabilizálják a lábtőt, a sarokcsontot, az alsó ugróízületet (bokát), ezáltal tehermentesítve és megfelelő pozícióban tartva a lábat és bokát. Kialakításuk szerint a fix és mozgóbokás rögzítők a megfelelő pozicionálást végzik (akár állás vagy műtét utáni rehabilitáció során), míg a dinamikus AFO már a járás során segíti a láb és a boka megfelelő pozícióban tartását azáltal, hogy a fix „bocskor” megfelelő helyen „tartja” a lábat, míg a dinamikus rész „helyettesíti” a boka mozdulatát, ezáltal lehetővé teszi a talpgördítést. Ez utóbbi eszközt nevezzük un. Toe-Off-nak.
Toe Off
Lényege, hogy képes követni a járás ciklusos mozgását. Előnye az AFO-val szemben, hogy stabilabb (szénszál vagy kevlár felhasználásával készül), de egyben rugalmasabb is. A lábszárat elől támasztja meg, így a sarokcsont betölti a járás során szükséges biomechanikus szerepét. Lényegesen könnyebb is, mint egy AFO, ami egy izomgyengeség esetében nem elhanyagolható szempont.
CMT esetén mindenképp meg kell említeni az un. peroneus emelőket. A lábszár elülső izmai felelősek többek között a lábfej “emeléséért”, a talpgördítésért, ezen izmok gyengesége is okozhatja az un. lógó lábfej tünetet. Ennek támogatására jó választás lehet a peroneus emelő, mely segít a stabilizáció megtartásában.
Állítógép
A fiziológiai álláspont megéreztetéséhez, az álláshoz szükséges izmok erősítéséhez, a csontritkulás megelőzéséhez un. állítógép ( testhelyzet megváltoztatásához és fenntartásához szükséges segédeszköz) használata javasolt.
Jó hatással van a belső szervekre, a keringésre, a törzsizom erősödésére, a fájdalom és fáradtságérzetre. Mindegyik állító valamilyen módon rögzíti a lábfejet, térdet, csípőt, egyes állítók a hátat/mellkast is megtámasztják. Terápiás asztallal kiegészítve egyéb tevékenység is végezhető az állás során (rajzolás, olvasás, finommotorikai tevékenységek).
A személyes mozgást segítő eszközök lényege, hogy használójuk képes legyen saját lakókörnyezetében, nyilvános helyen helyváltoztatásra, a lehető legnagyobb fokú önállóságra törekedve. A használat betanítása mozgásfejlesztő szakembert igényel.
Az állást és a járást segítő un. egy karral működtetett, járást segítő eszközök közé tartoznak az egy, három és négy pontos járóbotok, könyök és hónaljmankók. Minél nagyobb az alátámasztási felület, annál stabilabb az egyensúly a járás során. Gyerekeknél fontos odafigyelni, hogy kisebb tenyértámaszú és rövidebb eszközre van szükség, igazodva az egyéni adottságokhoz.
A két karral működtetett, járást segítő eszközök lényege, hogy mindkét karral vagy akár a teljes felsőtesttel is működtethetőek. Egyik csoportjuk az un. szakaszos mozgást lehetővé tévő lépegető járókeretek, másik csoportba tartozók a folyamatos haladást biztosító húzható vagy tolható járókeretek, un. járásgyakorlók (rollátorok). A húzható keretek segítik a fiziológiás testtartást, a fiziológiás együttmozgásokat. Ha az állóképesség még csak rövid idejű járást enged, a járásgyakorlót érdemes ülőrésszel vagy hevederrel felszerel
1.Egypontos alátámasztású járóbot
2.Négypontos alátámasztású járóbot alkartámasszal
3.Hátulhúzós rollátor üléssel
Amennyiben az izomgyengeség nagyfokú mértéke nem teszi lehetővé a járást, vagy hosszabb távú közlekedésre gondolunk, a kerekesszék használata adja meg az önálló helyváltoztatás lehetőségét.
Négy típust különböztetünk meg: kísérő által irányított, sztenderd önhajtós, könnyű és aktív kerekesszékek.
A sztenderd önhajtós és könnyű kerekesszékek anyagukban és méretükben különböznek, fő tulajdonságaik hasonlók: a két nagy keréken található hajtókarikával hajthatók (ezek egy oldalra szerelhetőek, egyoldali bénulás esetén szükséges lehet), a fék az abroncsra van szerelve, emellett levehető lábtartó, karfa, forduló bolygókerék segíti a mozgást. A könnyű kerekesszék lényege, hogy használója egyedül tudja összecsukni, szállítani az autójában. Aktív kerekesszéket akkor szoktak javasolni, ha a sztenderd / könnyű kerekesszék nem adaptálható megfelelően az adott személyhez. Az aktív kerekesszék használójának képesnek kell lennie az önálló hajtásra, kisebb akadályok (járda, küszöb) leküzdésére (vagyis megköveteli az önálló használathoz szükséges megfelelő fizikai és mentális állapotot).
A legszélesebb méret és beállítási tartománnyal rendelkezik, a legtöbb fogyatékossági típushoz jól illeszthető, de hazánkban csak iskolás kortól támogatott. A használat betanítása mindenképpen mozgásfejlesztő szakember segítségével történik, hiszen a használóját meg kell tanítani az akadályok leküzdésére, az elesés elkerülésére, tompítására.
Farkas Noémi
gyógypedagógus-szomatopedagógus
Felhasznált irodalom:
Mezei Zoltán: Orvostechnikai és gyógyászati eszközök (in .: A gyermekrehabilitáció sajátosságai. Szerk .: Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, 2019)Mező Róbert: Ortézisek gyermekkorban (in .: A gyermekrehabilitáció sajátosságai. Szerk .: Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, 2019)
www.drorto.hu
